Utolsó kommentek

Friss topikok

  • : Nagyon jó írás! (2013.12.02. 20:32) Az élet értelméről
  • tizer: @Zak: "Ezzel a kijelentéssel (ti. 'tudatos mivoltuk hiányzik') minden valós tapasztalat ellen besz... (2013.10.17. 00:07) Az állatok nem éreznek fájdalmat
  • Brendel Mátyás: "Mivel mindenkinek kicsit mások a végső kérdései, mindenkinek más is a hite." Nem következik. És ... (2013.09.25. 14:09) A hitről
  • tizer: @filmcomm: nem amiatt, hanem azon cselekedetével teszi világossá :-). (2011.07.13. 21:22) Az evolúció evolúciójáról
  • filmcomm: Na, ez egy elég jó összefoglalója az egyébként sanyarú helyzetnek! (2011.07.13. 17:41) Miért nehéz változni?

A hitről

2010.07.29. 12:59 :: tizer

A hit a végső miértekre adott nem kielégítő válasz, ill. válaszok sokasága.

A tudományos gondolkodás szeret elvágólagosságot megfogalmazni atekintetben, hogy mi az amit tudunk, és mi az ami ezen körön kívül esik, tehát csak fantáziálhatunk róla, hipotéziseket állíthatunk fel, vagy még inkább helyes, ha annyit mondunk "fogalmam sincs".

Az emberi elme nem jól viseli ezt a törésszerű határt. Tudományosan nem vagyunk képben, egy bizonyos méret alatt, egy bizonyos méret felett, az időben egy pont előtt és a jövőben egy ponton túl. És még sok helyen ütközünk az ismereteink végébe, jellemzően túl bonyolult rendszereknél, melyekre nincs egyszerű(sítő) modellünk, valamint ahol tárgyszerű ismereteink hiányoznak. Ez bizonytalanságot szül.

Rendben, hogy tudom az euró-dollár árfolyamot, de, ha nem tudom se a dollár értékét, se az euróét, akkor mit számít egyáltalán az árfolyamuk? Azaz: minek foglalkozik évekig a közgazdaságtannal, amikor még az se tudom, hogy minek vagyok itt, miért élek, kellene-e valami célt elérnem, vagy mi a szösz?

A bizonytalanságot pedig nem szereti az ember. Támpontokat keres, biztos jelzőfényeket. Márpedig a tudás határain csak a nagy sötétség honol. Ezért "odarajzolunk" magunknak valamit, az is jobb, mint a semmi. Ez a hit.

Mivel mindenkinek kicsit mások a végső kérdései, mindenkinek más is a hite. A fentiekből következik, hogy olyan, hogy hitetlen, olyan ember nincs. Az esetleg lehetséges, hogy valaki soha fel sem tesz magában olyan kérdést, aminél a világ létrejötte, az ő létrejötte és célja szerepel. Azonban őneki is van hite, csak sokkal szűkebb. Az ő végső miértjei pl. szólhatnak arról, hogy öregek otthonába fog-e kerülni, vagy lesz-e, aki gondját viseli öreg korára. Esetleg élhet benne az az égető vízió, hogy a vállalata csődbe megy, és vajon ez bekövetkezik-e, ha igen, mikor. A klasszikus értelemben hitetlen ember tehát egyszerűen csak beszűkültebb annál, minthogy az isten kérdése megérintse. Neki is van hite, csak bugyutább.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ebredjra.blog.hu/api/trackback/id/tr362184707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

filmcomm 2011.07.13. 17:59:03

Annyit tennék hozzá, hogy mivel a hit kifelé "önbevallásos" módon jelenik meg, nem igazán tudható, hogy az, aki a sajátját hatalmas távlatokban, szeráfokkal deklarálja, valóban szélesebb látókörű-e, mint az, aki csak kb. a jövő hétfőben, vagy a vajas kenyérben hisz...

Ezért lehet kérdéses, hogy kire alkalmazható a bugyuta jelző.

tizer · http://ebredjra.blog.hu/ 2011.07.13. 21:18:22

@filmcomm: ez igaz, de sehol sem arról a hitről beszéltem fentebb, amit valaki bevall, hanem ami valóban őbenne van. Félreértés tehát ne essék, a vallásos ember lehet nagyon is bugyuta, és bár istenről beszél, nem képzel mögé többet, mint egy kedves szakállas bácsit, amilyennel egyszer találkozott a búcsúban.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2013.09.25. 14:09:44

"Mivel mindenkinek kicsit mások a végső kérdései, mindenkinek más is a hite."

Nem következik. És itt ki is derül, hogy abban, amit előtte írtál, abban van egy nagy hiányosság. Mert.

1) Valóban vannak azok a kérdések, ahol a tudomány még nem tud igazolt elméletet adni a kezünkbe, és ez valóban, gyakran a túl kicsi, túl nagy méret, vagy az Univerzum korai időszakával vagy túl nagy rendszerekről szóló túl bonyolult kérdésekből adódik.

De ezekről az embereknek enm kell hinnie semmit. Jó, a tudomány nem tudja megmondani, hogy is volt pontosan a prebiotikus evolúció. De erről nem is kell hinnem semmit.

2) Vannak olyan kérdések, amelyekre a tudomány nem tud választ adni, mert nem objektív kérdések. Emiatt nincs rájuk igaz válasz. Kicsivel frissebb postodban ki is fejted, hogy például az élet értelme ilyen. A kérdés objektív értelemben értelmetlen.

Ezekre a szubjektív problémákra az embereknek kell "választ" adnia, de ez nem annyira "válasz", mint választás.

Például, nekem el kell döntenem, hogy az elkövetkező tíz évben miféle célokat tűzzek ki magamnak.

De ez nem hit. Ha például azt választom, hogy "kurva jó könyveket fogok írni", vagy azt, hogy "á, inkább miniszterelnök leszek", ezzel nem állítottam semmit, ami hit lehetne. A választás nem hit. A választáshoz akkor kötődik hit, amikor valaki hozzáteszi, hogy mondjuk: "én azt választom, hogy isten szolgálatának rendelem az életem, mert A) isten létezik B) ez az élet értelme, punkt um".

Na ez a hit.

Nekem nincs hitem. Kicsi se, semmilyen se. ÉN pontosan tudom, hogy ami szubjektív, az nem igazság.

ateistaklub.blog.hu/
süti beállítások módosítása